Állami támogatások

• Babaváró támogatás (babaváró hitel): A Babaváró maximális összege 2024-től egy millióval, 10 millióról 11 millió forintra változik, futamideje a továbbiakban is legfeljebb 20 év lehet.
• A konstrukcióra fizetendő induló havi törlesztőrészlet nem haladhatja meg a havi 51 ezer forintot, mely összeg tartalmazza a kölcsön után fizetendő állami kezességvállalási díjat is.

 

MOST AKTUÁLIS INGATLANCÉL ESETÉN ELÉRHETŐ ÁLLAMI TÁMOGATÁSOK:

ezek az állami támogatások érhetőek el 2025-ban

A lakhatáshoz kapcsolódó állami támogatásokat érthető okokból kiemelt figyelem övezi a lakosság körében. Nem lesz ez máshogy 2023-ban sem, ugyanis az év egy részében vagy teljes egészében, az alábbi konstrukciók közül válogathatnak a pályázók:

• CSOK+ kedvezményes hitel
• Falusi CSOK
• Babaváró hitel
• ÁFA-visszatérítés
• Illetékkedvezmény

2024-hez képest a legfontosabb változás, hogy a Babaváró hitel 11M ft lett és CSOK vissza nem térítendő támogatás CSOK+ hitellé alakult, mely a jövőben születendő gyermekek után elengednek a hitelből.

Babaváró hitel

milyen jellegű lakástámogatásokat vehetsz igénybe 2025-ben?

Különböző élethelyzetekben különböző konstrukciókat érdemes felhasználni a lakásvásárlás során. Lássuk, hogy 2023. január 1-től milyen lakástámogatások közül választhatsz.

a CSOK+ feltételei

Ki jogosult a CSOK-ra 2025 évben?

A CSOK+ feltételei és részletei 2025-ben

Mi a CSOK Plusz?

A Családi Otthonteremtési Kedvezmény legújabb eleme, a CSOK Plusz (szokták még CSOK+, CSOK +, vagy új CSOK néven is említeni) egy támogatott hitel gyermekvállalást tervező házaspároknak. Az új CSOK-kal különböző lakáscélokra vehető fel kedvezményes kamatozású jelzáloghitel, melynek összege a meglévő és vállalt gyerekek számától is függ.

Az új támogatott lakáshitel alapvető kondíciói

• kamatozás: max. 3%-os fix kamat
• futamidő: minimum 10 év, maximum 25 év
• jelzáloghitel konstrukció, az állam elidegenítési és terhelési tilalmat jegyez be az ingatlanra
• banki költségek: 0,75%, de maximum 300.000 Ft folyósítási díj és az értékbecslés költsége (jellemzően 40-50 ezer Ft) – ezen költségekből a bankok engedményt adhatnak
• előtörlesztési díj: maximum 1%
• az állam a kamatok és a költségek maximumát definiálta, így érdemi különbség lehet az egyes bankok ajánlatai között
• a folyósítást követő első 12 hónapban csak a támogatott hitel kamatai fizetendők (a tőketartozás nem), ez közel 50 százalékkal alacsonyabb havi törlesztőt eredményez
• az első gyermek születése után 12 hónapra a teljes törlesztés felfüggesztése kérhető
• a második (új) gyermek megszületésétől 10 millió forinttal csökken a fennálló tartozás (minden gyermek után)

Mennyi a CSOK Plusz összege?

A CSOK Plusz minimálisan igényelhető összege 2,5 millió Ft. A felvehető összeg maximumát a már meglévő és a jövőben vállalt gyermekek együttes száma határozza meg (azzal a kitétellel, hogy háromnál több gyermek nem vállalható).

Ha egy házaspár nem vállal gyermeket, vagy nem fogadnak örökbe, akkor nem vehetik fel az új otthonteremtési kedvezményt.

TOVÁBBI TUDNIVALÓ AZ ALÁBBI LINKEN ÉRHETŐ EL!

Babaváró hitel

Babaváró hitel 2025

• Maximum 11 millió Ft hitel
• Szabadon felhasználható
• Kamatmentes – ha 5 éven belül gyermek születik
• Maximum 51 000 Ft havi törlesztő
• Maximum 20 éves futamidő
• Ingatlanfedezet nélkül felvehető
• Gyermekvállalás előtt álló házaspárok részére (akár várandósság alatt is igényelhető)

MI A BABAVÁRÓ HITEL?

A Babaváró támogatást – más néven a Babaváró hitelt – 2019. július 1-től igényelhetik a feltételeknek megfelelő fiatal párok. (Arról, hogy kik igényelhetik, és hogyan változtak a kamatmentes hitel feltételei 2024-től a következő pontban írunk részletesen.)

A Babaváró maximális összege 2024-től egy millióval, 10 millióról 11 millió forintra változik, futamideje a továbbiakban is legfeljebb 20 év lehet. A konstrukcióra fizetendő induló havi törlesztőrészlet nem haladhatja meg a havi 51 ezer forintot, mely összeg tartalmazza a kölcsön után fizetendő állami kezességvállalási díjat is.

A hitel a folyósítást követő első 5 évben kamatmentes, ám ha ezen idő alatt nem születik gyermek, akkor az addig igénybe vett támogatás összegét 120 napon belül egy összegben vissza kell fizetni. A büntetés mértéke a jegybanki alapkamat 3 százalékponttal növelt értéke, ekkora büntetőkamatot kell felszámolni az eredeti hitelösszegre az eltelt futamidő alapján. A büntetés mértéke ugyanakkor nem lehet kisebb a tényleges megkapott kamattámogatásnál, amely az ötéves futamidejű állampapír hozam 110 százalékának egy százalékkal növelt értéke. Vagyis a két érték közül a nagyobbat kell rendezni, ha valami miatt elvesztenénk a kamattámogatást.

Erre a gyermekvállalás meghiúsulása mellett akkor is sor kerülhet, ha a házaspár elválik anélkül, hogy az első 5 évben gyerekük születne, vagy ha az igénylők külföldre költöznének a futamidő alatt, illetve ha a támogatásra jogosító kiskorú gyermek már nem él egy háztartásban az igénylőkkel.

Mi történik gyermekszületés esetén?
A gyermekvállaláshoz kapcsolódó kedvezmények köre 2024-től nem változik:

1. gyermek: amennyiben gyermek születik az első 5 évben, akkor a hitel a futamidő végéig kamatmentes lesz, a havi törlesztést pedig 3 évre fel lehet függeszteni. Ez éppen a legmegfelelőbb időszakban csökkentheti a család terheit, amikor a kismama alacsonyabb jövedelemre számíthat.
2. gyermek: a második gyermek születését – pontosabban 12. hetes magzati korát – követően újabb három évig szüneteltethető a törlesztés, valamint elengedik a fennálló tőketartozás 30%-át.
3. gyermek: a fennálló teljes tőketartozást elengedik, vagyis megszűnik a hitel.

A Babaváró hitel igénylési határidejét eltörölték, így a kamatmentes kölcsön határozatlan ideig velünk maradhat.

 

A BABAVÁRÓ HITEL FOLYAMATOSAN ÁLLAMI TÁMOGATÁSSÁ ALAKUL.

A HITELSZERZŐDÉS UTÁN MEGSZÜLETETT MÁSODIK GYERMEK A FENNÁLLÓ TŐKETARTOZÁS 30%-ÁNAK, DE MAXIMUM 3 MILLIÓ FORINTNAK AZ ELENGEDÉSÉT HOZZA MAGÁVAL.

A hitelszerződés után megszületett harmadik gyermek az érkezésekor fennálló teljes tőketartozás elengedését hozza magával.

A babaváró 11 millió forint vissza nem térítendő támogatás is lehet!

Kollégáinkkal megmutatjuk, hogyan tudod a teljes 11 millió forintot vissza nem térítendő támogatássá alakítani, ha 3 gyermeked születik a szerződéskötés után. Ehhez megfelelően kell majd alkalmaznod a szüneteltetés lehetőségét, de ne aggódj mindent elmagyarázunk.

TOVÁBBI TUDNIVALÓ AZ ALÁBBI LINKEN ÉRHETŐ EL!

 

áfa-visszatérítés

Az ÁFA visszatérítés 2025-ben is igényelhető, de csak a falusi CSOK-os kistelepüléseken. Összefoglaltuk a feltételeket, amiket teljesítened kell, ha adó-visszatérítési támogatást igényelsz építés, vásárlás vagy éppen bővítés, korszerűsítés esetén. Cikkünkből megtudhatod továbbá, hogy melyek a számlabenyújtásra vonatkozó előírások és mikor kerül sor a folyósításra.

MIT JELENT AZ ADÓ-VISSZATÉRÍTÉSI TÁMOGATÁS?

Mind a 27%-os, mind az 5%-os adó-visszatérítés támogatás kizárólag azon a 2631 preferált kistelepülésen, valamint külterületi lakóépületek esetében érhető el 2025-ben, ahol a falusi CSOK is. A külterületi lakás fogalma 2025. január 10-től módosult, így már a kérelem befogadásakor tanya vagy birtokközpont megjelöléssel kell szerepelnie az ingatlannak az ingatlan-nyilvántartásban.

Míg 2023-ban kizárólag a 27%-os ÁFA-visszatérítés esetében volt maximalizálva az adó-visszatérítési támogatás összege, addig 2024-től az 5% ÁFA is legfeljebb 5 millió forintig igényelhető vissza.

Újépítésű ingatlanok esetében az ÁFA-visszatérítés 2025-ben is a legfeljebb 300 m2 hasznos alapterületű egylakásos lakóépületek esetében érhető el, míg 2023. december 31-ig az adó-visszatérítési támogatás a legfeljebb 150 m2 hasznos alapterületű új lakás esetén is igényelhető volt.

MI MINŐSÜL EGYLAKÁSOS LAKÓÉPÜLETNEK?

Egylakásos lakóépület a tulajdoni formájától függetlenül

• olyan szabadon álló, oldalhatáron álló, zártsorú beépítési móddal vagy a telken meglévő épülethez csatlakozó módon épített, egy lakást magában foglaló lakóépület, amely önálló tető- és épületszerkezettel és a terepszintről közvetlen bejárattal rendelkezik, vagy
• használt lakás esetében olyan ikerház, sorház vagy láncház, amelyben a falusi CSOK-kal érintett lakás önálló tető- és épületszerkezettel és a terepszintről közvetlen bejárattal rendelkezik.

ÚJ, EGYLAKÁSOS LAKÓÉPÜLETRE VONATKOZÓ HASZNOS ALAPTERÜLET ELVÁRÁSOK

Az új egylakásos lakóépület hasznos alapterületének el kell érnie

• egy gyermek esetén a 70 négyzetmétert,
• két gyermek esetén a 80 négyzetmétert,
• három vagy több gyermek esetén a 90 négyzetmétert.

27%-OS ÁFA VISSZATÉRÍTÉS BŐVÍTÉS, KORSZERŰSÍTÉS ESETÉN

Bővítés, korszerűsítés esetén kizárólag a 27% ÁFA-tartalmú számlák adótartalma igényelhető vissza.

Az adó-visszatérítési támogatás összege megegyezik a bővítéshez, illetve a korszerűsítéshez megvásárolt anyagok és igénybe vett szolgáltatások számlájában feltüntetett és a kiállított számla szerint megfizetett ÁFA összegével, de nem haladhatja meg az 5.000.000 forintot.

Az ÁFA-visszatérítés a kérelem benyújtásakor a hitelintézet által elfogadott költségvetésből még fennmaradó bekerülési költségekre igényelhető és használható fel.

A támogatás egyidejűleg és legfeljebb egy alkalommal, 2018. január 1-jén vagy azt követően – de meglévő lakás korszerűsítésére irányuló támogatási cél esetén az igénylést legfeljebb 6 hónappal megelőzően – kiállított számla alapján vehető igénybe.

27%-OS ÁFA VISSZATÉRÍTÉS ÚJ, EGYLAKÁSOS LAKÓÉPÜLET ÉPÍTÉSE ESETÉN

A 27% adó-visszatérítési támogatás igénybe vehető természetes személy által

• legfeljebb 300 m2 hasznos alapterületű egylakásos lakóépület építésének bekerülési költségéhez, illetve
• az építkezés helyéül szolgáló építési telek vételárához.

Az adó-visszatérítési támogatás összege megegyezik az építkezés helyéül szolgáló építési telek, valamint az egylakásos lakóépület építéséhez megvásárolt anyagok és igénybe vett szolgáltatások számlájában feltüntetett – és bekerülési költség esetén a kiállított számla szerint megfizetett –  27%-os ÁFA összegével, de legfeljebb 5 000 000 forinttal.

Az ÁFA visszatérítés új egylakásos lakóépület esetén is a kérelem benyújtásakor a hitelintézet által elfogadott költségvetésből még fennmaradó bekerülési költségekre kérhető és használható fel.

A 27%-os ÁFA visszatérítés legfeljebb egy alkalommal, 2018. január 1-jén vagy azt követően kiállított számla alapján igényelhető.

5%-OS ÁFA VISSZATÉRÍTÉS ÚJ, EGYLAKÁSOS LAKÓÉPÜLET ÉPÍTÉSE VAGY VÁSÁRLÁSA ESETÉN

Az 5%-os adó-visszatérítési támogatást természetes személy igényelheti – falusi CSOK igénylésével egyidejűleg – legfeljebb 300 m2 hasznos alapterületű új egylakásos lakóépület vásárlása vagy építése esetén

• vevőként a telekárat is tartalmazó vételárhoz, illetve
• telektulajdonosként a hitelintézet által elfogadott költségvetésben szereplő bekerülési költséghez.

Az 5%-os lakásáfa egyébként 2026. december 31-ig érvényes, azaz – visszatérítéstől függetlenül – az új építésű lakásokat (150 m2-ig) és a házakat (300 m2-ig) 5%-os ÁFA terheli. A kedvezményes adókulcs akár 2030 végéig is alkalmazható az olyan ingatlanok esetében, amelyek építési engedélye, bejelentése 2026 végéig megtörtént.

Az 5%-os ÁFA visszatérítés összege megegyezik a telekárat is tartalmazó vételár, illetve a hitelintézet által elfogadott költségvetésben szereplő bekerülési költség számlájában feltüntetett – és bekerülési költség esetén a kiállított számla szerint megfizetett – 5% ÁFA összegével, de legfeljebb 5.000.000 forinttal.

Az 5% ÁFA visszatérítés legfeljebb egy alkalommal, 2021. január 1-jén vagy azt követően kiállított számla alapján igényelhető.

AZ ADÓ-VISSZATÉRÍTÉSI TÁMOGATÁS FOLYÓSÍTÁSA

A támogatást a hitelintézet

• építés, bővítés, korszerűsítés esetén a saját erő felhasználását követően a készültségi fokkal arányosan, utólagosan,
• új egylakásos lakóépület vásárlása esetén a saját erő megfizetését és a használatbavételi engedély kiadását követően,

egy összegben folyósítja.

A hitelintézet a készültségi fok feltételeinek teljesítését helyszíni szemlével és számlabemutatással ellenőrzi. Az utolsó részfolyósításra a használatbavételi engedély bemutatását követően kerülhet sor. Az adó-visszatérítési támogatás építési telekre jutó részét az építési telek vételáráról kiállított számla benyújtását követően egy összegben folyósítja a hitelintézet a támogatott személy fizetési számlájára.

SZÁMLABENYÚJTÁSI KÖTELEZETTSÉG

Építés, valamint bővítés és korszerűsítés esetén a hitelintézet által elfogadott költségvetés legalább 70%-át kell számlával igazolni. Új egylakásos lakóépület vásárlás esetén az adásvételi szerződésben szereplő telekárat is tartalmazó vételárról kiállított számla benyújtása szükséges.

A 27% ÁFA visszatérítésnél kizárólag a 27% ÁFA tartalommal kiállított számlák, az 5% ÁFA visszatérítésnél az 5% ÁFA tartalommal kiállított számlák vehetők figyelembe.

Ez utóbbi  esetben a lakóingatlannak nem minősülő, a lakás rendeltetésszerű használatához nem szükséges helyiség adóalapjára eső rész tekintetében a 27% ÁFA-mértékkel kiállított számla is figyelembe vehető a számlabemutatási kötelezettség teljesítésénél.

KORÁBBAN IGÉNYBEVETT ÁFA FIGYELEMBEVÉTELE

2025. január 10-től módosult szabály, hogy

• ha az igénylő olyan ingatlant bővít, korszerűsít ÁFÁ-ból, melynek építéséhez, vásárlásához a 302/2023. Kormányrendelet alapján korábban ÁFÁ-t vett igénybe, akkor ez esetben az új támogatási célra az ÁFA teljes összege igényelhető,
• minden egyéb esetben a 302/2023. Kormányrendelet alapján korábban igénybe vett (szerződött összeg) ÁFA összegét le kell vonni az újonnan igényelt ÁFA összegéből,
• amennyiben az igénylő a korábban igénybe vett ÁFÁ-t önkéntesen visszafizette, akkor újra igénybe veheti a teljes ÁFA-t bármely célra.

Ugyancsak 2025. január 10-től hatályos változás, hogy a visszafizetésre kötelezett igénylő 5 év helyett már 3 év eltelte után igényelheti az ÁFÁ-t.

illetékkedvezmény

MIKOR JÁR AZ ILLETÉKMENTESSÉG?

Ezek az illetékmentesség leggyakoribb esetei ingatlanszerzés esetén:

• Új építésű ingatlan vásárlásakor 15 millió Ft-ig nincs illetékfizetési kötelezettségünk, amennyiben az ingatlan értéke nem lépi át az 30 millió forintos határt. Ezekben az esetekben a 15 millió és a vételár közötti különbözet 4%-át kell befizetni az állam részére. Egy-egy példán keresztül szemléltetve:
  • Egy 25 milliós ház megvásárlásakor 10 millió forint után számoljuk ki az államot illető 400.000 forintot.
  • Ha az ingatlan értéke meghaladja a 30 millió forintot, akkor a teljes vételár utáni 4% az illeték mértéke, így 1,2 millió forintot kell befizetnünk.a az ingatlan értéke meghaladja a 30 millió forintot, akkor a teljes vételár utáni 4% az illeték mértéke, így 1,2 millió forintot kell befizetnünk.
• Illetékmentességet élvezhetünk lakástulajdon cseréje és vásárlása esetén, ha a korábban megszerzett lakástulajdont a vásárlást megelőző három éven belül vagy a vásárlást követő egy éven belül eladjuk, és az új lakás vételára kisebb, mint az elcserélt vagy eladott lakástulajdon értéke.
• Házastársak, testvérek, egyenes ági rokonok egymás közti vagyonszerzésekor ajándékozás esetében. Házastársak és az egyenes ági rokonok esetében az ellenérték fejében történő átruházás is illetékmentes.
• A házastársi vagyonközösség megszűnésekor, pl. válás esetén.
• Építési telek vásárlásánál, amennyiben négy éven belül a szabályoknak megfelelő ingatlant építünk rá és ezen határidőn belül a használatbavételről is kaptunk határozatot.
• 2021. január 1-től a Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK) segítségével vásárolt ingatlanok után – a vételártól függetlenül – nem kell vagyonszerzési illetéket fizetni. 2024. január 1-től pedig a CSOK Plusz felhasználásával történő vásárlás is illetékmentes. Az adásvételi szerződésben és a (B400 jelű) kísérőnyomtatványon ezt jelölni kell.
• Nem kell illetéket fizetni az egyéni vállalkozó tevékenységének folytatása céljára alapított Kft. vagy egyéni cég részére átadott eszközök után sem.

INGATLAN ILLETÉKKEDVEZMÉNY 2025-BEN

A vagyonszerzési illeték az alábbi módokon csökkenthető:

• A 35 év alatti, első lakást vásárló fiatalok 50%-os kedvezményben részesülnek akkor, ha 15 millió forintnál kisebb forgalmi értékű ingatlant vásárolnak. Feltétel, hogy a vásárló korábban nem rendelkezett sem önálló lakástulajdonnal, sem 50%-ot elérő ingatlantulajdoni hányaddal. Mivel a jelenlegi ingatlanárak jóval meghaladják a megadott értékhatárt, ezt a kedvezménytípust jelenleg csak kevesen tudják igénybe venni.
• Ingatlancserénél (cserepótló vételnél), amikor az új ingatlan forgalmi értéke magasabb, mint a korábban megszerzett ingatlané, csak az értékkülönbözet után jelentkezik illetékfizetési kötelezettségünk. A cserepótló ügyleteknél a kedvezmény feltétele, hogy az új ingatlant az eladás utáni 3 évben vagy az eladás előtti 1 évben vásároljuk meg. Ha például 20 millió forintért adtuk el lakásunkat, majd két év múlva 30 millióért vásárolunk egy újat, akkor csak 10 millió forint után vagyunk kötelesek illetéket fizetni.

FIZETHETŐ A VAGYONSZERZÉSI ILLETÉK RÉSZLETEKBEN?

Igen, erre is van mód. A NAV az első lakástulajdon vagy tulajdoni hányad megszerzésekor, a vagyonszerző kérelmére automatikusan engedélyezi a részletfizetést. Így az esedékességtől számítva, maximum 12 egyenlő részletben fizethetjük ki az illetéket. Ha viszont nem teljesítjük az aktuális részlet befizetését, a kedvezményt elveszítjük, és a tartozást egy összegben, késedelmi pótlékkal kiegészítve kell törleszteni.

A nem első lakásszerzőknek is van lehetősége ún. automatikus részletfizetési kedvezményt igényelni viszont csak legfeljebb 1 millió forintot nem meghaladó összegű illetéktartozásra és legfeljebb 12 hónapra. Évente egy alkalommal lehet igényelni ezt a típusú kedvezményt.

A részletfizetési kérelmet méltányossági alapon is lehet kezdeményezni. Ilyenkor igazolnunk kell, hogy miért nem tudunk egy összegben fizetni, ezután az adóhatóság dönt az engedélyezésről. Fontos, hogy a kérelem előterjesztésének nincs halasztó hatálya, ezért ha az adóhatóság elutasítja a kérvényt, akkor az illetéket bírsággal és késedelmi kamattal együtt kell megfizetnünk.

 

MILYEN ESETEKBEN FIZETENDŐ AZ INGATLAN UTÁN ILLETÉK?

Az 1990. évi  XCIII. illetéktörvény értelmében az örökösödési vagy az ajándékozási illeték hatálya alá nem tartozó ingatlanszerzés illetékfizetési kötelezettséget von maga után, ideértve a következő vagyoni értékű jogokat is::

• Ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog megszerzése.
• Ingatlanon fennálló építményi jog, haszonélvezet gyakorlásának átengedése.
• Közterületen álló, ingatlannak nem minősülő felépítmény tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának megszerzése.
• Belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező cég üzletrészének, vagyoni betétjének megszerzése.

Vagyoni értékű jog alatt a földhasználatot, az építményi jogot, a haszonélvezetet, a használat jogát, illetve a vagyonkezelői jogot és az üzembentartói jogot értjük.

A VAGYONSZERZÉSI ILLETÉK MÉRTÉKE

A vagyonszerzési illeték ingatlanvásárláskor alapesetben a vételár 4%-a, érdemes tehát a kiadásokba belekalkulálni ezt az összeget, még akkor is, ha csak egy garázst vettünk. Ha az ingatlan vételára átlépi az 1 milliárd forintot, az illeték mértéke 4% helyett 2%-ra csökken a felette eső részre, de összege maximum 200 millió forint lehet ingatlanonként.

Könnyedén kiszámíthatjuk, hogy egy 40 millió forint értékű családi ház vásárlásakor az illetékfizetési kötelezettségünk 1,6 millió forintot tesz ki, hacsak nem vagyunk jogosultak illetékmentességre vagy -kedvezményre.

Fontos tudni, hogy az adóhivatal jogosult a forgalmi értéket egy helyszíni szemle keretében ellenőrizni és a szerződéses vételártól eltérően meghatározni. Ilyenkor az illeték alapja is változhat.

TOVÁBBI KÉRDÉS ESETÉN AZ ALÁBBI LINKEN VEGY FEL VELÜNK A KAPCSOLATOT!